in ,

Judit Párpercesek: Szabadság és Privilégium

This post is also available in: English (angol)

Scroll down for English

Sajnos a családfakutatás elég nehéz a családomnál, és limitált is, ugyanis nagyon maximum 3 generációig tudom visszakövetni az őseimet, demográfiai okok és hivatalos iratok hiánya miatt. Nincs ez másképp más roma családok esetén sem.

A roma csoportot, amibe tartozom, azaz a felmenőimet feltehetően Romániában tartották rabszolgaságban 1852-ig és csak a felszabadulásuk után érkeztek Magyarországra. A felszabadulás, ami számunkra a csendőrséget, kényszermosdatást, roma holokausztot, kirekesztést és elnyomást foglalta magába. A felszabadulás, ami a rendszerváltással a szabadság reményét keltette, de számunkra még mindig kövekkel kirakott utat jelentett iskolai szegregációval, hétköznapi rasszista és diszkriminatív gyakorlatokkal, pszichés terhekkel teli tapasztalatokkal.

SZABADSÁG. A többségi társadalom tagjainak, fehér embereknek a szabadsága teljesen eltér a mi, roma emberek szabadságától. A fehérek, elsősorban a fehér férfiak szabadsága és privilégiuma, hogy sértetlenül cselekedhetnek, beszélhetnek olyan dolgokról, ami az érintetteknek terhes vagy sértő. Ennek ellenére a legtöbb ilyen helyzetben mégis megkövetelik az érintettek részvételét, szakmai és személyes hozzájárulását és tudását. Ezzel érzelmi munkába kényszerítve őket ahelyett, hogy saját magukat edukálnák. 

PRIVILÉGIUM. Előjog, kiváltság vagy valami alól való mentesség. Mintha csak egy találós kérdés lenne. Mi az: Magától értetődő, láthatatlan és nyilvánvalóan több jogot ad a birtokosának, de megközelíthetetlen, elérhetetlen soha nem látott vagy tapasztalt jelenség a többieknek? Az az egyén, aki privilégiummal rendelkezik, nagy valószínűséggel soha nem fogja élete során megtapasztalni azt, amit valaki olyan érez, lát vagy él át, aki nem rendelkezik hasonló kiváltsággal. Privilégiuma bárkinek lehet, attól függ, hogyan értelmezzük és mihez mérjük, pl: uniós tagállambeli lakos, aki személyi igazolvánnyal utazhat az EU-n belül, valaki, aki beszél valamilyen idegen nyelvet vagy éppen az a roma, akinek világosabb tónusú bőrszíne van.  

Fotó: Shutterstock

Legtöbben biztonságos buborékban élünk, kis klikkekben. Környezetünk és a bennünket körülvevő emberek szemlélete, gondolkodásmódja és értékrendszere is hasonló sőt gyakran megegyezik a miénkkel. Ezek általában a komfortzónánkon belül vannak. De, mint tudjuk, az igazi tanulás a komfortzónán kívül történik. Egyszer, amikor éppen kísérletet tettem ebből a kis buborékból való kilépésre, elkezdtem egy tanfolyamot, aminek csak az utolsó napján derült ki a többiek számára, hogy roma vagyok. Nem úgy szoktam bemutatkozni, hogy: “Szia, Judit vagyok. Roma származású nő.” 

Na, de a tanfolyam utolsó napján képzeld el a következő helyzetet: kora reggel épp a napi rutinhoz tartozó teádat fogyasztod gyanútlanul, amikor valaki egyszer csak eléd áll és rád zúdítja a szalonrasszista véleményét. Anélkül, hogy kérdezted volna. A véleményt, ami a roma emberekről tévesen, előítéletekre vagy egy-két tapasztalásra (a romákat többszörösen érő komplex társadalmi problémákat kihagyva) alapozva alkotott kategórizálásból, általánosításból született és rajtad csattan. És amíg, lassan kortyolgatod a teád, bámulod az előtted álló személyt, ahogy épp rád hányja a tudatlanságából, szűklátókörüségéből adódó gyűlölet maradékokat, azon rágódsz magadban: “Miért kell ezt megint végig hallgatnom? Könyörgöm, még csak reggel nyolc van. Hagyjam szó nélkül vagy rontsam el még jobban az egész napomat és álljak bele?”

Egy-két ilyen naivnak és jóindulatúnak tűnő, roppant sértő komment/vélemény után, van, hogy kinyílik a bicska a zsebemben. Na, nem szó szerint. Bár tudjátok, mit mondanak rólunk cigányokról…(irónia, szarkazmus) 

Te hogyan kezelnéd a helyzetet? Veled is előfordult már hasonló? (Azt sejtem, hogy ritkábban, mint velünk romákkal)

A szabadság és kiváltságok teljesen mást jelentenek egy a többségi társadalomból jövő ember számára, mint egy roma embernek. A fehér ember szabadsága megengedi, hogy előidézzen sértő, rasszista és elnyomó helyzeteket anélkül, hogy érzelmileg, mentálisan vagy pszichésen sérülne bennük és ráadásul még a károkat sem veszi észre, amiket okoz. Rádönti, elvárja, hogy meghallgasd, még ha sértő is, mert így jobban érzi magát. Viszont, az esetek többségében nem nyitott egy esetleges válaszra, azt már csak tettetve hallgatja meg, mert igaziból bármit mondasz, akkor is neki van igaza. Ez egy olyanfajta láthatatlan, felismerhetetlen és észrevehetetlen privilégium, amit mi romák nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tapasztalunk meg.

Jane Elliot (az első blog posztban ajánlott videóban) megkérdezi a feladat afroamerikai résztvevőit: közületek hányan tudnak kilépni egy olyan helyzetből, amiben rátok irányuló rasszista viselkedést/véleményt tapasztaltok és amibe már őszintén belefáradtatok? Nyilván senki. Nincs, vagy csak nagyon kevés olyan biztonságos tér van, ahol nem kell megtapasztaljuk a rasszizmust, homofóbiát vagy szexizmust. Ez, a mi valóságunk. 

Ajánlás:

Privilégium Bingó – Csekkold a privilégiumod! 

Fehér férfiHeteró Angol anyanyelvűVilágos bőrszínűNem vagy mozgásban korlátozott
KözéposztálybeliBüntetlen ElőéletűVonzó vagyMentálisan egészségesMagas iskolai végzettség
Van munkahelyedKeresztényVan otthonodKultúrádat és történelmedet tanítják az iskolábanTámogató családod van
Férfi Van autódUtaztál már külföldreSzüleid házasokBiztonságos környezetben élsz
Beszélsz valamilyen idegen nyelven Valamelyik szülődnek magas iskolai végzettsége vanNincs hiteledAz első világ országainak egyikében élszEgészséges vagy

Judit’s Few Minutes: Freedom and Privilege

Unfortunately, family tree research is quite difficult for my family (for Roma in general); I can trace my ancestors for a maximum of 3 generations due to demographic reasons and lack of official documents.

The Roma group I belong to, i.e., my ancestors, were presumably held in slavery in Romania until 1852 and came to Hungary only after their LIBERATION. The liberation for us, Roma, included the gendarmerie, inhuman treatment, the Roma Holocaust, exclusion, and oppression. Moreover, the liberation that gave us hope for freedom with the regime change was still paved with stones of school segregation, with experiences of everyday racist and discriminatory practices and psychological burdens.

FREEDOM. Freedom for the members of the majority society, the white people, is utterly different from our freedom, the Roma people. It is the freedom and privilege of whites, especially white men act and talk about oppressive or offensive things intact and undamaged to those closely involved. Furthermore, in most cases, they require the participation, professional and personal contribution, and knowledge of those involved. Hence, instead of educating themselves, they economize time and energy forcing those involved into emotional labor.

PRIVILEGE. Privilege, prerogative, exemption, or immunity. It’s like a riddle. What is it: It is taken for granted, clearly invisible, and gives more rights to those possessing it but inaccessible and unreachable, a never-seen or experienced phenomenon to the rest? An individual or community who has a privilege will most likely never experience in their lifetime what someone feels, sees, or experiences without a similar benefit. Anyone can possess privilege; it depends on how we perceive or measure it. For instance, privilege is to be an EU resident and travel within the EU with an ID, speak a foreign language, or be a Roma with a lighter skin complexion.

Photo: Shutterstock

Most of us live in a safe bubble. Our environment’s attitudes, mindsets, and values ​​and the people around us are similar and often the same as ours. These are usually within our comfort zone. However, as we know, real learning takes place outside the comfort zone. Once, when I was trying to step out of this bubble, I started a course, and only on the last day turned out that I was Roma. I don’t usually introduce myself like: “Hi, I’m Judit, a Romani woman.”

Imagine the following situation on the last day of the course: early in the morning, you are drinking your tea as a daily routine unsuspectingly, when someone suddenly jumps in front of you and snows you with their racist opinion, without asking. The opinion about Roma was wrongly born out of generalization and categorization based on prejudices or one-two experiences (excluding and omitting the complex social problems that repeatedly affect the Roma) and you have to bear the brunt of it. And while you sip your tea slowly, you stare at the person in front of you as s/he throws the remnants of hatred on you from ignorance and narrow-mindedness, and in your mind, you are thinking: “Why do I have to listen to this again? It’s only eight in the morning. Should I leave without a word or spoil my whole day even more and get into it?”

As the Hungarian proverb says, the knife opens in my pocket (meaning that you are about to lose all your patience) after one or two of these seemingly naive and benevolent, very offensive comments/opinions. Well, not literally. Although you know what they say about us gypsies… (irony, sarcasm)

How would you handle the situation? Has anything like this happened to you before? (I guess if it does, way less often than with us, Roma)

Freedom and privileges mean something entirely different for a majority society than for a Roma person. The freedom of the white man allows him to generate insulting, racist, and oppressive situations without being emotionally, mentally, or psychologically harmed in them, moreover, not even realizing the damage he is causing. S/he expects you to listen, even if it is offensive because that makes them feel better. However, in most cases, they are not open to a potential answer, just pretending to listen because whatever you say s/he’ll always be right. It is an invisible, unrecognized, and imperceptible privilege that we Roma rarely or never experience at all.Jane Elliot (in the video recommended in my first blog post) asks African-American participants in her exercise: how many of you can get out of a situation where you have experienced racist behavior/opinions against you and are already genuinely tired of it? No one. There is no or very little safe space where we do not have to experience racism, homophobia, or sexism. This is our reality. 

Recommendation: 

Privilege Bingo – Check your privilege!

White maleHetero Native English SpeakerWhite/ light skin complexion Able-bodied
Middle ClassNo criminal RecordAttractiveMentally Healthy High Education
EmployedChristianYou have a homeYour culture and history are taught in school You have a supportive family 
MaleYou own a carYou’ve traveled abroad before Your parents are marriedYou live in a safe environment 
You speak a foreign language  One of your parents have higher education You have no creditYou’re a citizen of a first-world country You’re healthy 

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Loading…

0

Laci és Berlin : Benne

Judit Párpercesek – A szervezet arca