in , , ,

Roma fiatalok a cigányellenes gyűlöletbeszéd ellen

A 2021-es szezonnyitó összefoglalója

Hol húzódik a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között?

Az Ame Panzh informális roma csoport első idei adásában ismét egy érzékeny téma, az online gyűlöletbeszéd került a középpontba. Az apropót a Romaversitas Alapítvány folyamatban lévő, 10 országban zajló online projektje szolgáltatta: az akcióba igyekeznek fiatalokat bevonni, és együttes erővel felhívni a figyelmet a cigányellenes gyűlöletbeszéd káros társadalmi hatásaira. Már csak azért is égető a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, mert akár az újév első újszülöttjéről, akár egy késelésről szólnak a hírek, az ezeket tárgyaló posztok kommentszekciójában pillanatok alatt feltűnnek a rasszista, gyomorforgató, sőt erőszakkal fenyegető hozzászólások.

Márton Joci, Suha Nikolett, Farkas Laci és Ignácz Judit Fedorkó Boglárka moderálásával számos konkrét példa bemutatása mellett azt vitatta meg, hogy meddig tart a véleményszabadság és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd, illetve, hogy mi a közösségi média-platformok szerepe a gyűlöletbeszéd terjesztésében vagy épp megakadályozásában, és vajon az, amit a techóriások tesznek, mire elég. 

Suha Nikolett rögtön rámutatott, hogy a gyűlöletbeszéd fogalmát Magyarországon nem ismeri a BTK., csak a közösség elleni uszítást. Ha ennek a fogalmát a népirtás 10 szakaszára vetítjük, az azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás csupán a 8-9. szakasz környékén avatkozik be. Nem nehéz belátni, hogy ez több mint késő, de a jogalkotás nemcsak az online uszítást, hanem bármilyen online bűncselekményt illetően évtizedes lemaradásban van. Sürgető lenne ennek a megoldása, de megfelelő, hozzáértő szabályozás és az áldozatokat segítő szakembergárda hiányában egyelőre nem várhatunk komoly előrelépést e téren. 

Ugyanakkor Suha Nikolett nevetséges porhintésnek tartja Varga Judit igazságügyi miniszter arra vonatkozó kijelentéseit, hogy megregulázzák az óriás techcégeket, hiszen ezen a téren már a sokkal nagyobb befolyással bíró EU is elbukott. „Ha komolyan veszik a témát, fektessenek inkább energiát abba, hogy a digitális jogok és a digitális biztonság témáját az általános iskolai tanterv részévé tegyék” – javasolta.

Természetesen szóba került az is, hogy a Twitter és a Facebook a washingtoni Capitoliumnál történt zavargás hatására letiltotta Donald Trump fiókjait. Farkas Laci egyetértett azzal, hogy ez egy képmutató lépés volt, ugyanis, mint mondta, már évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni a gyűlöletbeszéd tiltását.” A közbeszéd negatív irányú tematizálásában szerinte Magyarország miniszterelnöke és a kormánytagok is élen járnak, különösen, ha a romák, a zsidók vagy az LMBTQ közösség démonizálásáról van szó. Az LMBTQ kisebbség ellen, ahogy azt a legutóbbi lengyel választási kampány során is láthattuk, kifejezetten nyílt és módszeres offenzíva folyt online és offline, és az elmúlt évek lépései hazánkban is egyre inkább ebbe az aggasztó irányba mutatnak.

Ignácz Judit azt hangsúlyozta, hogy közösség elleni uszítás ügyében elenyésző számban indul eljárás, és azoknak az eseteknek is csak egy töredékében vonják felelősségre az elkövetőt, ráadásul a büntetés többnyire jóval enyhébb a bűncselekmény súlyánál. Pedig a gyűlöletbeszédet kimerítő esetek aránya a valóságban sokkal magasabb annál, mint amennyiből ügy lesz. A Romaversitas ösztöndíjasai csak 2020 októbere és decembere közt 58 online példát találtak erre. A hatóságok figyelmen kívül hagyják a gyűlöletet, mint motivációt” – mondta Ignácz. Hibásnak tartja azt a hozzáállást is, hogy a rendőrség általában csak a tettlegességig fajult eseteket veszi komolyan.

S hogy miről kellene még máshogy gondolkodnunk? Márton Joci szerint például nem lenne szabad a demokráciát csupán a szólásszabadság eszméjére redukálnunk, különösen annak fényében, hogy Magyarországon a demokráciának számos más alapkritériuma jóval kevésbé érvényesül. Tudomásul kell venni, hogy minden erős kijelentésnek következménye lehet” – mondta.

Arra is emlékeztetett, hogy a gyűlöletbeszéd és az uszítás igenis kiléphet – és sajnos időnként ki is lép – az online térből, és erőszakba torkollik. A 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében a szélsőjobboldali nézeteket hangoztató pártok és szervezetek ugyanúgy nem ismerték el a felelősségüket, mint ahogy Trump és a republikánus párt sem ismerte el a szerepét a Capitoliumnál történtekkel kapcsolatban. Miben sérül annak az egyénnek a joga, aki más embercsoportok ellen uszít, ha ezt nem teheti meg? És van-e létjogosultsága az olyan megnyilvánulásoknak, amelyek másokat súlyosan sértenek az emberi méltóságukban?” – tette fel a kérdést Márton Joci.

A kibeszélő végén a csapat egy komplex „akciótervet” adott a nézők kezébe, többek közt arra vonatkozóan, hogy hogyan vértezzék fel magukat az online támadásokkal szemben, mikor és hogyan (nem) érdemes vitába szállni a kommentszekció begőzölt tagjaival, illetve hogyan őrizzék meg a mentális egészségüket az online térben. 

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Loading…

0

12 tipp az Ame Panzh-tól: hogyan élj túl a digitális világban

Abszolút szólásszabadság vs. gyűlöletbeszéd korlátozása